Hivatalosan nyár van! Nos, itt masszív tavasz van, azaz talán annak is a gyengébbik fajtája. Volt pár igazán szép napunk, 25 fok körüli hőmérséklettel. De most pár napja megint 15 fok körül mozog a hőmérséklet. Kicsit viccesen hangzik, de a lakásban csak 1 hete zártuk el a fűtést. Most megint el lett indítva. Bár szerintem már illene fáznunk egy kicsit a szobában, azért elég durva, hogy megy a radiátor, miközben egy hónap múlva megyünk nyaralni. Kint minden csodálatos! Hihetetlen sok nárcisz volt mindenhol. Itt kevés virágos fát láttam, de minden nagyon szép volt. Olyan színes bokrokat látni, amiken csak ámulok, nem ismerem a fajtáját, de wáóóó! A domb oldalak is kizöldültek. Mondjuk nem csoda, hogy ilyen gyorsan zöldül minden, hisz a csapadékban itt nincs hiány. Már irtottam a borostyánt az ablak közül, mert a bogarak, csigák jönnek és támadnak. Volt a növényzet irtás előtt pár nap, amikor 3 csiga is mászott az ablakon. A szomszédok biztosan hülyének néznek, amikor nagy késsel szabdalok kifele az ablakon. Anyu jóvoltából már van szúnyoghálónk is, szóval most már biztonságban ki merem nyitni az ablakot. A hívatlan vendégek ugyanis csak jönnek és jönnek. Úúúúú itt nagyon durva pókok vannak ám. Nagyobbak, mint otthon. Egyik nap takarítottuk az egyik szobát...a kollégám talált egy pókot a plafonon, egyből pánik roham kapta el. Nagy volt, de az a vékony lábú. Hát mondom ez nem annyira vészes, de én le nem szedem. Hívtuk az egyik srácot, hogy evakuálja a pókot. A lány nagyon retteg a pókoktól, utána halál félelemben folytatta a munkát. Épp húztuk az ágyat, amikor a csajszi visított egyet. Ajjj mondom megint mi van?!? Hát egy tényleg durva nagy és fekete pók volt az ágyneműn. Én is felvettem a tisztes távolságot! Ismét segítséget hívtunk. A csajszi annyira parázott, hogy nem mert keresztül jönni a szobán, amíg vártuk a segítséget, hanem körbe ment az udvar felől, ugyanis a szoba a földszinten volt. Ekkor már a pókmentőnk is elismerte, hogy egy méretes darab. Bevallom kicsit örültem, hogy aznap a fürdőben takarítottam. Én sem lettem volna túl bátor 2 pók után takarítani a szobában. Szóval élvezzük a tavaszt, mert naptártól függetlenül itt az van! Szép időben szeretek split-ben dolgozni, azaz, hogy reggel kezdek, haza megyek 1-kor és estére visszamegyek. Ilyenkor olyan jó élvezni az időt délután. Futás, séta, kávézgatás, fagyizás, tóparton hesszelés :)

A bárány szerelem továbbra sem hagyott alább nálam! Nem rég még pici barik is születtek :) Hát ezek haláli pofák! Olyanokat tudnak ugrani, hogy csak na! Futkosnak, botladoznak. Tényleg cukkerek! Van minden színű. Amikor az első barik megszülettek, mindenki oda volt értük, mindenki ment és fotózgatta őket. Egyik reggel én is útra keltem barit fotózni...de még aludtak és nehéz volt őket elkapni. De azért sikerült pár kép. Úgy elkaptam volna egyet és megdögönyöztem volna! Amúgy is már nagyon hiányoznak az állatok, azaz főleg Öcsiék otthonról (a kutyák). Ha kutyát látok továbbra sem hagyott alább az elvékonyodó hangom és a "jajjjj  deee cuuukiiiiiii, kell nekem is" mondataim száma. Pont ma raktam ki a kutyáim fotóját a laptopom hátterének :) Tehát a környék csodálatos most. Újra fel kell majd fedeznünk azokat a helyeket, amiket ősszel meglátogattunk. Most még szebbek valószínű. Sőt a tavon lehet csónakázni is, még azt is ki kell próbálni. Csak valahogy mindig ratyi az időjárás a szabadnapunkon. De majd egyszer :) A többiek a fürdést is tervezik a tóban. Elvileg nincsenek piranják, szóval talán majd túl lehet élni. De hogy lesz e olyan meleg, hogy betegyem a lábam, azt még nem tudom. Minden esetre a kutyák és a szörfruhás gyerekek már bevették a tavat egy melegebb napon. Egyébként itt meglepő módon nagyon sokáig világos van. Jó földrajzi értelemben nem meglepő, de mint magyarországi lakosként meglepő. A nap korán kel és és nagyon sokáig világos van. 10-kor még nincs sötét. Sőt fél 11.kor sincs még korom sötét. Abszolút élvezem ezt a dolgot. Egyszer majd szeretnék megnézni egy naplementét egy domb tetejéről, ami óra szempontjából nem lesz túl korán. A választott helyszín a Loughrigg Terrace. Egyszer munka után fedeztem fel ezt a csodálatos helyet. Ha takarításon vagyok és 4 körül megiszom egy kávét, az nagyon jó hatással tud rám lenni :) Haza értem, kaptam a kis futócipőmet és neki vágtam a környéknek. Nem futottam, csak gyors sétálást tartottam. Az se gyenge, főleg, ha több mint 2 órát el vagy. Tehát így fedeztem fel ezt a csodálatos helyet! 

Május közepén eljutottunk végre Blackpoolba :) Nagyon jó kis 2 nap volt. Az utazás sokkal drágább volt,mint a szállásunk reggelivel együtt. Sőt a szállás olyan olcsónak tűnt, hogy gyanús is volt. De nem volt semmi gikszer a végén. Blackpool partján végig csak szállások vannak mellesleg. Egyik nagyobb, másik kisebb. Még nem igazán volt szezon, így a szállások is elég kihaltak voltak. A mi hotelünk is a parton volt, de a tengerre néző szobáért pluszba kellett volna fizetni, tehát az utcára néző nekünk nagyon tetszett. Amikor megérkeztünk esett az eső, brutál szél fújt. Még jó, hogy május közepén a téli dzsekimet választottam! Szerencsére az eső elállt, így csak az orkánnal kellett megküzdenünk. Imádom a vizet, a tengert főleg, így amikor megláttam és megéreztem a tenger illatát, egy hihetetlenül jó érzés kerített hatalmába. Az a hatalmas homokos part, húúúú, hát wáóóóó. A sirályok hangja, csak a hab volt a tortán. Annyira szuper volt a tenger és a mólók látványa, hogy egyből jobban viseltem az ítéletidőt! Az első napon bejártunk mindent, ami zárt helység volt és látnivaló. A Tower, Sea Life (végülis olyan, mint a Tropicarium), Madame Tussauds múzeum. A Tower tetején nagyon szuper kilátás volt az egész városra. Kicsit Eiffel-torony feeling-je volt. A mólók nagyon szupik voltak. Mindegyik tele volt vidámparki játékokkal, játéktermekkel. Pár célba dobós nyitva volt és mindig próbáltak minket elkapni egy játékra. Játék terem minden sarkon volt. Ki is próbáltam azt a játékot, hogy van egy üveg doboz (nem tudom minek mondjam), tele van plüss macikkal és egy kart irányítva kihalászhatsz egyet. Hát milyen egy rohadék ez a játék komolyan. Elhiteti veled, hogy ezazzz meg van, fogja a kampó a macit, aztán a cél előtt kicsúszik! Hát rohadjon meg! Pár kört nyomtam, és megfigyeltem, hogy a kar enged egy kicsit, mielőtt még túl boldog lennél. Nem hagyott nyugodni ez a hülye játék, így másnap is akartam játszani, de inkább hagytam a csudába végül. Jósdák szintén majdnem minden sarkon vannak. Végig sétáltunk az egész parton, ami nem volt kicsi séta, csak hogy a végén felfedezhessük a vidámparkot. Azt szándékosan hagytuk ki, mert ott egy napot is el lehet szúrni...majd egy másik alkalommal. Én amúgy is kijelentettem Olivérnek, hogy ha bemegyünk, akkor mindenre fel kell ülni. Lelkesedését nem éreztem 100%-nak, így egyébként is kihúztuk a meglátogatandó helyek listájáról. Szép, hosszú nap volt, amit egy kínai éttermes vacsival fejeltünk meg. Még naplementét is sikerült nézni. Másnap reggelinél a pincérek munkáját vizslattuk. "Nézd, nem is használnak tálcát, hát itt nincs nagy flanc". Én előző este a szoba tisztaságát és a szállodát mustráltam. Szakmai ártalom :D A második nap még kivégeztünk pár látni valót. És átadtuk magunkat a vásárlás gyönyörének. Itt aztán volt választék, nem lehetett kihagyni :) Délután pedig indultunk vissza a mi  kis falunkba. Jót tett nekünk szerintem egy kis környezet változás, bármennyire is szeretjük Grasmere-t.

A következő kiruccanásig nem kell sokat várnunk, csak egy hónapot! És irány Nizza! Aztán utána sem lesz unalom. Anyu jön látogatóba augusztusban, aztán ha minden jól megy ősszel megyünk haza. Bár most ezzel kapcsolatban vannak aggodalmaim, mert januárra kiírtak egy hét kötelező szabit a szálloda felújítása miatt. Viszont ha haza megyünk ősszel, akkor már nem marad szabadságunk a kötelezőre. De én meg ki nem bírom januárig a haza menetelt, az azt jelentené, hogy egy évig nem voltunk otthon!!! A szabadság szempontjából (meg még ki tudja mi kapcsán) itt az "év" áprilisban kezdőik. Szóval akkor kapunk újra szabikat...meglátjuk mi lesz.

Nem rég voltunk bulizni, bizony! Utoljára akkor voltunk, amikor a karácsonyi buli volt. Akkor sem voltam a helytől elragadtatva, meg nem is olcsó az oda jutás, taxizni kell. A mostani buli nem saját ötlet volt, hanem egy kolléga elment és a búcsú bulija volt. De maradjunk annyiban, hogy szerintem csak egy alkalom volt a közös bulira. Túl sok kedvem nem volt hozzá az elején, mert a buli estéjén is dolgoztunk és másnap is. Este negyed 11 körül befejeztük a melót, rohanás haza itókázni, öltözés, aztán jött a taxi értünk. A fuvar most olcsó volt, mert 2 kisbuszt is rendeltünk és sokan voltunk. A zene minősége továbbra is ratyesz volt és hát a zene sem volt most valami jó. Viszont a társaság szempontjából sokkal jobb volt. Karácsony óta összebarátkoztunk, az angolunk is jobb lett. Szóval most nem klikkekben ültünk, hanem egymás hegyén hátán. A staffból az összes fiatal kolléga ott volt. Hajnal 3-ig ki kellett tartani, mert a taxi csak akkor jött értünk. Aztán haza ééés 4-kor talán sikerült lefeküdni. Aludtam 2 órát és kelhettem dolgozni. Ezt megfejelte még Olivér állapota, amit csak úgy jellemeznék, hogy "he was drunk". Hogy is mondjam diszkréten?? Ennek az állapotnak minden részét végig vettük :D A konklúzió, hogy buli csak akkor lesz, ha többet tudunk aludni utána, mert ez így kegyetlen volt. A következő szerintem csak majd megint karácsony körül várható. Ezzel az estével kapcsolatban, volt egy szomorú élményem. Épp a női mosdóban voltam, amikor a mellettem levő helyről magyar szavakat hallottam. Amikor már kint voltam a mosdóknál, ráköszöntem a 2 lányra, hogy hello, sziasztok, ismerős nyelv :) Erre mondták, hogy ahha. Aztán ennyi. Hát igencsak meglepődtem, hogy a közös nyelv ennyire smafu??? Igen csak messze vagyunk otthonról, én megörülök, ha magyar hangot hallok. De konkrétan le sem szartak. Itt a bulinak 3-kor vége van. Villany fel, zene le. Ekkor még a honfitársaink úgy 5-6-an neki álltak énekelni az aranyesőt. Olivér még nem szomjas állapotában csatlakozni is akart, aztán mondtam, hogy sssss, árulók ezek! Hát egy két lány, az a tipikus picsa volt, már bocsánat. Pont olyan, akiből ki nem néznéd, hogy kint van és dolgozik. Valóban sokan vagyunk itt kint magyarok, most itt főleg a mi környékünkre gondolok....ennek ellenére elég szomorú számomra a tény, hogy nem akarjuk megismerni a másik magyart. Ilyen helyzettel, már találkoztam más országban is....legközzelebb és is szarjak le mindenkit?

A depresszív hangulatom szerencsére elhagyott. Természetesen vannak most is napok, amikor csak itthon gubbasztok és el vagyok magamban. Ez viszont más mint ami pár hete volt. Ez normális :D Tegnap is nyűgös voltam, de rávettem magam, hogy irány futni. Na jó, az elég motiváció volt, hogy nem volt itthon tej és az nagyon kellett a mai reggelihez. Most amúgy épp az elhatározásomhoz kötöm magam, azaz, hogy futok egy falu kört minden nap. Egész jól összejön. Napi kb. 25 perc futás. Az elején egy csomószor megálltam vagy a zenével szórakoztam, hogy odébb kapcsoljam a számot, mert épp nem tettszett. Azóta sikerült lefutnom úgy a kört, hogy nem állok meg. Hú de büszke voltam magamra, amikor először sikerült :) A zene hallgatást is passzoltam. Csak telefonról tudtam hallgatni, azon meg macera elkapcsolgatni  a zenét és a hülye füldugó is kiesik a fülemből folyton. Szerintem nekem valami nyomi fülem van, mert mindenkinek bent marad az a gumis végű, de nekem meg kiesik :D Zene helyett inkább a környezetet figyelem, gondolkodom az élet nagy dolgaim. Igaz, ez nem nyomja el a kattogó bokám hangját!

Újabb hobbit találtam magamnak. Egyszer egy szobában takarítottunk és megláttam egy könyvet, azonnal tudtam, hogy ez kell nekem!!! Nem is könyvnek mondanám, inkább színező felnőtteknek. Fekete fehér rajzok vannak benne, ami kiszínezhető, vagy esetleg folytatható. Sejtettem, hogy az illető itt Grasmere-ben vette, így az összes boltot felkutattam. Már épp hogy feladtam, amikor még benéztem egy művész boltba, ahol nem csak képeket, de eszközöket is lehet kapni. Hát ott volt! Amikor megtaláltam, olyan érzés volt, mikor a filmekben a szereplő keres valamit és amikor megtalálja, beúszik egy effekt, minden elhomályosul és a keresett dolog kiélesedik mágnesként vonzz oda. Szó szerint ráraboltam a könyvre. Hogy akarok én színezni ha még ceruzám sincs? Hát vegyünk azt is!  Jó drága volt bakker, ne nagyon menő svájci! A művész boltok magukkal tudnak ragadni. Akkor már vettem papírt is, hátha kedvem lesz rajzolni a pasztellkrétámmal, amit anyuval már régebben kiküldettem. Ja és persze tűfilc is kellet. Na, így kell elkölteni sok pénzt gyorsan. Azóta viszont tényleg színeztem és tegnap rajzoltam is. Ma még be kell fejeznem!! Tervezem,hogy ha szép idő lesz, akkor kimegyek a parkba vagy valahova, viszem a kis szinezőm és a ceruzákat és szinezek, élvezem a szép időt. Még nem jött össze, de ami késik nem múlik. 

Képzeljétek, ismét gyarapodott a magyarok száma a hotelben. Megkérdeztek engem is és a szomszédországbelieket, hogy tud e valaki valakit. Egyből versenyre keltem, na nem már hogy ők megint gyarapodnak, mi meg csak fogyunk. Így sikerült egy párt beszerveznünk. De nekik is sikerült kihozni egy barátot. Ami végülis engem egyáltalán nem zavar, mert mi "nem angolok" legalább dolgozunk. Igaz, a srác velünk lakik, szóval most 7-en vagyunk a lakásban egy fürdőre és egy kicsi hűtőre...juhú! A fürdő még annyira talán nem is gáz, de a hűtő igen. Néha nem tudom elrakni a cuccaimat és ez igen csak dühbe gurít, szóval egy pici hűtő vásárlásán töröm a fejem. Most nem égek annyira a vágytól, de ha megint ilyen szitu lesz, hogy nem tudom elrakni a cuccaimat, akkor tuti dühömbe rendelek egyet. Még jó, hogy nem annyira durván drága. Visszatérve az új magyarokra...hasonló korosztály mint mi vagyunk. A másik házban laknak, ahol a másik magyar lány is. Reméljük ők is megkedvelik ezt a helyet, mint mi!

Nem régiben sikerült átesnem az első PUB-os élményemen itt Angliában. Már nem is emlékszem milyen apropóból mentünk el, de csak csajok voltunk. Aznap este élőzene is volt. Dugig volt a hely, véletlenül sikerült helyet találnunk. Még kutyák is bejöhetnek, szorgalmasan ülve várták, ahogy a gazdájuk megiszik egy pofa sört. Ez nagyon tetszett. Itt amúgy is szinte minden hova be lehet vinni a kutyát. A zaj nagy volt, a zene nem volt rossz. Annyira még sem sikerült élvezni a dolgot. 4 lány, akinek nem anyanyelve az angol, nagy a zaj. Hát nem a kommunikációé volt a főszerep, legalábbis részemről. Mondhatjuk, hogy az első PUB-os benyomáson 5-ös skálán nagyon gyenge 3-ra sikeredett. Azóta nem is mentem. Majd talán ha nem lesz élőzene és nem lesz ennyi ember. Egyébként lehet kérni társasjátékokat is. Mostanában elég sok embernek esz születésnapja a hotelből, szóval lehet hogy nem úszom meg :D

A fogyókúra témával kapcsolatban csak annyit, hogy igyekszem! Futkosom inkább, az gyorsabb, mint itthon edzegetni.  Nincs is mindig kedvem 1 órát ezzel eltölteni itthon. Van egy mérlegünk, ami szerint a súlyom egy dekát nem változik. Kicsit nehéz neki hinnem vagy túl optimista vagyok? :) Olivér edz rendesen, hajt a bikini szezonra :D Folyton csirkét, zöldséget és rizst zabál. És folyton az én kajáimmal van elfoglalva, hogy mennyi benne a cukor, az nem egészséges,stb....tisztára mintha valami fitness lady-vel élnék együtt :D Hát neki ez a hobbija. Én meg szeretem a változatos kaját és az édes szarokat! Bocsi! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.